Tehat a kezdetek

Valamikor 2005 elejen epp alberleti lakasomban loptam a napot es idoagyonutesi celokbol rendeltem mindenfele filmeket CD-n, tobbe-kevesbe (inkabb azert kevesbe...) legalis helyekrol. Epp a Csillagok Haboruja valamelyik reszet szerettem volna megkapni, de volt egy minimalis rendelesi kuszob, amit nem ert el csak a film. Nezelodtem mit tudnek meg csatolni melle, hogy okes legyen a dolog. Lattam egy X-Plane nevu repulo-szimulatort, tetszett a neve, hat megrendeltem azt is. A csomagot megkaptam, a filmet megneztem (tobbszor is), a szimulatoros CD pedig kitartoan porosodott valahol az asztal alatt (merthogy a gravitacio nagy ur es egy eszrevetlen valamikor biza lecibalta asztalomrol az ebadta). Aztan egy takaritas alkalmaval (asszem helyesebb lett volna "A" takaritas alkalmaval...) elokerult es rogton fol is telepitodott a szamitogepre. Ejhaj-mondtam magamban-ez aztan jo kis programocska. Harom deben lehet mozogni benne. Mondom, nem egy, nem ketto, hanem mindjart harom! Tustent beleszerettem es a kovetkezo honapokban sok-sok orat toltottem a tanulmanyozasaval. De az igazi fiiiling csak akkor csapott igazan nyakon, mikor lett internet kapcsolatom is. Ekkor mar ismet szuleimnel laktam es attertem a MS Flight Simulatorra (akkoriban jobb grafikaja volt, stb. nem reszletezem az okokat). Szoval hamar-hamar regisztraltam az IVAO - n es elkezdtem repdesni szanaszet a virtualis legterben. Rengeteget tanultam a halozaton jelen levo realis pilotaktol es repulesiranyitoktol, ezt meg megtoldottam egy adag autodidaktizmussal (nemtoom ilyen szo van-e, de tetszik a hangzasa :) ), egyre masra tettem le az egyre komplexebb es a realitashoz egyre kozelito vizsgakat. Vegre talaltam egy olyan valamit, ami majdnem teljesen lekotott. Fene tudja honnan jott, de jo hogy megjelent. 2006 ban volt a masadik RoIAS (Romanian International Air Show) es az IVAO roman diviziojanak akkori egyik vezetoje (Francesco
Garganese, ex IVAO-RO FIR-CH) szerette volna ott nepszerusiteni a halozatot, es egyaltalan a repuloszimulatorozast. Folkerte a divizio tagjait, hogy lennenek szivesek valami szorolap-feleseget osszehozni ezalkalombol. Nem voltak szivesek. Viszont nekem tetszett az otlet, hat keszitettem is egy tervet




amit rogton el is fogadtak a tobbi tagok is. Legnagyobb meglepetesemre fent emlitett Francesco meghivott a RoIAS 2006-ra, fizetve teljes ellatasomat 5 napig. Ezido alatt ismerkedtem meg igazabol a realis repules kellemesen kerozinszagu legkorevel. A show utan Tuzlan is bemutattuk a kis helikoptert, amit magukkal cibaltak taljanhonbol.


Itt Tuzlan szerelmetesedtem bele egy nagyon aranyos kicsi repulobe, melynek neve Diamond Katana DA20.


Szoval lejart a RoIAS, mindenki ment haza, aztan azzal annyi, sokaig nem is hallottunk egymasrol semmit. 2007-ben kiiinkeservesen osszesporoltam annyi penzt, hogy tudjak repulni par orat a DA20 al. Es repultem is.


Hiaba is probalnam leirni, milyen volt, a legnyalasabb, fellengzosebb, patetikusabb szoaradat sem kepes visszaadni azt amit vezetes kozben ereztem.Erre raadasul ratett meg egy tucat lapattal a tuzlai repter teljes szemelyzetenek abszolut kozvetlen es onzetlen magatartasa egesz het alatt, amig ott satraztam. Asszem itt pocsetelodott meg az sorsom. Total repules-fertozest kaptam. De nem banom es nem is akarok kigyogyulni belole. 2008-ban nem sikerult repulnom, ett is a fene rendesen. Be kellett ernem a szimulatorral es a tanulassal.

Igy nezek ki, mikor erosen szimulalok.

Meg persze a munkaval. 2009 elejen ismet folvettem a kapcsolatot Francescoval, hebe-hoba beszeltunk. Leforditottam nehany altaluk forgalmazott repuloalkatresz leirasat magyarra. Juniusban sikerult elmennem egy kisebb helyi legiosszeroffenesre Csicsoba,

ahol ismet egy csomo jo emberrel talalkoztam. Kozben kiderult, hogy a vidombaki repulos talalkozon jelen lesznek az olaszok is, igy 3 ev utan ismet osszefutottunk. Itt is orcaszaggatoan rendesek voltak, rengeteget dumaltunk mindenfelerol es maghivtak az ideni tuzlai talalkozora. Itt ismet egy teljes hetig a vendeguk voltam, persze probaltam segiteni amiben lehetett, pl. megbeszeltem Veres Zoltannal, hogy probalja ki es mondjon velemenyt az olasz ceg altal forgalmazott GPS rol. Ki is probalta (igaz, sajnos csak a foldon) es mondott is velemenyt. Jot, egyebkent. Na hat itt aztan jelen volt a romaniai (es nemcsak) aviatika szine java, hatosagi szemelyektol veteran pilotakon at a legprofibb akrobatakig (pl. Jurgis Kairys, Veres Zoltan, Dan Stefanescu, vagy Ioan Postolache - aki felugyelete alatt 2007-ben repultem).

Jurgis, Csimi, Zoli a tuzlai repteren

Itt mar megkezdodott a munka: eleg sok embernek kellett bemutatnom a kulombozo alkatreszeket, eszkozoket. Nagyon szivesen tettem, hiszen igazan kulonleges emberekkel elegyedhettem igy szoba. Estenkent nagyon sokat beszeltunk mindenfele lehetosegrol, vegul ugy dontottunk, hogy biza jo lenne ha szorosabban egyutt tudnank mukodni. Minel hamarabb ki kellett volna jutnom olasziaba elkezdeni repsulit, meg a ceg weboldala magyar verziojanak pofozasat meg meg eleg sokmindent. Kertem fonoktol fizetetlen szabadsagot, nem kaptam. Amugy ertheto, sok munka volt es megszunt volna egy csapat (ja, topografuskent dolgoztam, kezeltem a meromuszert, ha veletlenul ez az info kimaradt volna). Hat most mar meg is szunt...Felmondtam. Jo sok ideig torpoltem, magyaran szerte-szet b-ott az ideg, az utobbi masfel-ket honapban nem sokat aludtam, porgott a buram, mint egy kiakadt bugocsiga. De azert a korulmenyekhez kepest probaltam az utolso percig ugy dolgozni, hogy ne rossz szajizzel kelljen tavoznom. Elvegre majdnem 10 evet toltottem annal a cegnel. Valamikor valaki aszonta eleg nehezen hozok donteseket. Igaza volt. De most mar dontottem. Hogy helyesen-e, az majd kiderul. Teny az, hogy vasarnap repulok Olaszorszagba. Oszt meg irok.