Masnaposan nem a legjobb repulni.

Foladtam volt az iwiwen egy hirdetest, hogy sejde nem-e vinne el valaki vasarnap Vasarhelyre. Elvitt egy regi szomszedom, egyenesen a repterre. 3/4 12 kor ott voltam, a gep csak 3/4 2 kor indult, de a csekkin ma ment ezerrel. En is neki a csomagatvizsgalonak, meg is fajdult a bal kislabujam. Egyaltalan nem voltam izgatott annak ellenere, hogy a legelso ugymond nagyrepulos utamnak neztem eppen elebe, ezuttal sajnos csak utaskent... Szoval csomag OK, megyek csekkinolni, hat csomagom gyonge 18,96 kilojaval nem tetszett az amugy szimpatikus pultosnonek. Javasolta az atszervezest, amit en is esszerunek talaltam, az egyeduli problemat az jelentette, hogy mivel minel kevesebb csomaggal szeretek utazni, mindent a leheto legkompaktabban belegyomoszoltem az utazotaskamba. Szatyrokkal, "lejes pungakkal"
pedig nem voltam folfegyverkezve. Nemi torpoles utan - mar amennyire ment hott masnaposan - ugy dontottem, hogy folveszem a famer dzsekimet is a polarra, a neszeszerembol a folyadekokat atpaszirozom a taskaba, a neszeszerbe pedig belegyurok annyi apro textiliat amennyi belefer. Ja, a cipomet el akartam dobni, gondolvan, hogy a taljanoknal majd vetetek magamnak egy mast. Megyek vissza csomagmazsalasra, epp meghaladja a 15 kilot, pultos csajszi latja cipot kezemben, szive megesik szereny szemelyemen, s emigyen szolal: Hat azert a cipodet ejiszenn ne vesd el. Nem vetettem. Visszagyomoszoltem a taskaba. OK, csomag felad poggyaszterbe, atmegy femdetektoron, be a varoterem, kezben a neszeszer, folveve 2 dzseki, varoteremben meleg. Setalok ossze-vissza, egy adott pillanatban kiver az a kegyetlen masnapos verejtek (biztos ismered, mikor elozo nap csak ittal, sok-sok sort es nem ettel semmit...), vegre valahogy megtalalom a kavezot. Hala a pipeknek, van benne dohanyzo resz is. Ragyujtok nezek ki a burambol bamban, mint allat, olyan szomjas vagyok, szakadok ketti. Odasomfordalok pulthoz, lesem arakat, meg is latom, pofam leesik. Az arak 7 lejtol kezdodnek.
Immel-ammal veszek egy fantat, s eldohanyozgatok indulas elottig lesve a repteret.Felszallas megkezd, Csimi a hulye udvarias fejevel majdnem mindenkit eloreenged, igy nem kap helyet az ablak mellett, de megteszi a folyoso melletti szek is. Ja, amugy a Wizzair 777 szamu jaratarol van szo, a gep A 320 as. Tomve tele. Szerencsere no cigany, sem foltunoen vadparaszt polgartars. Fenygep nalam, de hat mi a raksujt fenykepezzek a gep kozeperol. Ugyhogy uldogelek csendesen, kozben lejatszom az indulasi procedurat a fejemben, majdnem minden ugy es akkor tortenik, ahogy es amikor elkepzeltem (mit tesz a komolyan vett szimulatorozas...). Gurulas megkezd, szel 240 rol 3 csomo, 25 os kifuton folszallasra kesz, egy kicsit var, aztan hajtomuvek fol, szekbe beragadni. Osonkodunk elore a kifuton, zotykolodik a gep becsulettel, tapogatja a palyan levo egyenetlensegeket es boooven talal beloluk, aztan egyszercsak megszunik a zotykolodes. Csimi orcajan elterul az a bargyu mosoly ami megmagyarazhatatlan eredetu boldogsagkor szokott es mar font is vagyunk a levegoben. Persze semmit sem latttam csak ereztem mindent. Korulottem hanyjak a keresztet es - valoszinuleg - a reggelit egy aranyos kislany az elottem levo szeken. Gyorsan olvasgatni kezdek, nehogy en is kedvet kapjak, leven eleg gyanus gyomri allapotban. Pikk-pakk elerjuk utazomagassagot, pilotabacsi (magyar, valmilyen Laszlo) el is arulja, hogy 10000 meter, gondolom ok, es elszenderedek. Sulyedes megkezdeskor pillan ki a szemem, erzem, hogy valami megint tetszik. Szerencsere kaptunk egy kis turbulenciat is, hanem nem lettt volna semmi egesz uton, ami amugy 1 ora 45 percet tartott. Naaagyon finoman landoltunk, lehet hogy meg 100ft/min nel is finomabban Bergamoban, az Orio al Serio repteren (ICAO: LIME, IATA: BGY). Itt nem kellett gyalogolni, mint Vasarhelyen, busszal vittek a terminalhoz, pultosbacsi csak 1 pillantast vetett a buletinemre es mondotta hogy avanti. Szot is fogadtam neki, mentem csomagot keresni, meg is talaltam hamar, vissza is pakolasztam a portekat a taskaba, mert igencsak melegem volt, Bergamoban legalabb 5 fokkal enyhebb az idonek jarasa, mint nalunkfele. Kijaratnal mar vartak az olasz cimborak, akik
egyben fonokeim is kene legyenek, de eddig csak mint vendeglatok viszonyultak hozzam. Cigi elszivasa utan be a valagot a nagydog merdzsoba (a nyaron mar hordoztak vele eleget) s irany eloszor Milano (Bergamo kb 35 km re van Milanotol). Hat itt a kozlekedes nem ugy muxik, mint szeretett hazam kies talyain, itt ugy megy hogy autopalyara fel, koxot a masinanak, autopalyarol le, ovatosan at a telepulesen, autopalyara fel stb. Hat Bergamo - Torino oszz-vissz olyan 180 km, kevesebb, mint ket ora alatt megerkeztunk. Szoval mondom, hogy tenyleg nyomjak a szemit rendesen, de van is ahol. Qrvajo utak vannak. A mellekek is. Francesco kerdi faradt vagyok-e, mondom nem, kozben tenyleg egy kicsit helyrebb jottem, aszongya akkor kicsit nezzunk szet a varosban. OK, be a kozpontba, kocsi le, mi gyalog. Torino ugy 1 millio lakosu varos. Amilyen
mazlista vagyok, epp San Francesco napja volt, Olaszorszag, es a falu, ahol lakik Francesco, San Francesco al Campo vedoszentjenek napja. Ez alkalommal mindenfele rendezvenyeket bonyolitanak a varosokban es falukban. Tobbek kozt az egyik teren elkaptunk egy a torinoi szakacsok egyesuletenek rendezvenyet, ahol ingyenesen lehetett kostolni mindenfelet.
Vendeglatoim epp a zabaione nel allapodtak meg, ami feher borben fozott tojassargajabol es rengeteg cukorbol all. Nekik izlett, en ket kiskanal utan inkabb lealltam, sajnaltam olyan hamar vissazadni az anyafoldnek azt a finom pizzaszeletet, amit alig feloraval azelott ettem egy Autogrill nevu (amugy orszagos terjedelmu allami vallalkozas, a Szallitasugyi Miniszterium tulajdona) gyorszabaldaban. Szoval setalgattunk a varosban, kozben Francesco meglepo reszletesseggel
elmeselt rengeteg dolgot Olaszorszag es Torino, valamint Piemonte torteneterol.


Torino egy nagy, de nagyon szep varos. Tenyleg nagy es tenyleg szep! Ha belenagyitasz guugol orton, megerted, miert meseltem a cimboraknak, hogy na ilyen telepuleseket lenne jo mericskelni. Utcak egyenesek, minden rendezett, kellemes hely. Aztan mentunk haza San Francesco al Campoba.


Via Bruna, 8-12 nagyobb térképen való megjelenítése

Haza is ertunk, lepakoltam a konyhaba,





ottt is aludtam egesz pentekig, mert akkor jottek valami vendegek es atkoltoztem a dolgozo szobaba. Na de a haz, ahol lakunk az pont a Torino-Caselle repter 36- os palyajanak tengelyhosszabbitasaban van, palyakuszobtol kb masfel kilometerre, szoval ha minden nap 60-65 folszallas van, el lehet kepzelni, hogy eleg sok repulot lehet latni errefele...

Ez a haz

Igy nezek ki a teraszrol

Vagy igy

Hetfon, kedden ismerkedtem a dolgokkal, ide-oda eljartunk, pl. a Torinoi Aeroklub repterere


Cím nélküli nagyobb térképen való megjelenítése

A tobbi napokon egy kicsit dolgoztunk, es sokat kirandultunk, France nenje es anja tarsasagaban. Nagyon aranyosak mindketten, France anja, Vittoria neni 79 eves es most is konyvel, a nenje Silvia neni volt nyugdijazasaig a pompei tortenelmi komplexum vezetoje, le van zsirozva, hogy mikor elmegyunk oda, bevisz a turistak szamara nem nyilvanos helyekre is. Szoval megneztuk a Racconigi kastelyt, idegenvezetovel, ahogy illik.


Racconigi nagyobb térképen való megjelenítése





Itt is rengeteg tortenelmet lehet latni, hallani, erezni, unom itt most reszletezni a cuccot, mert mar fel ketto van ejjel, s minel hamarabb be kene fejezzem, de meg nem ertem el mahoz...

Ugy volt, hogy szerdan, vagy csutortokon repulunk, de az oktatonak bejott valami csaladi problema, ugyhogy lecsusztam eddig a repulesrol, de mar megneztem a reptereket, ahol kell majd landoljak. Az egyik epp Racconigiben van, ott vannak az oktato gyrokopterek, sajnos mikor ott jartunk mer nem volt akum, hogy vakuzzak... Legkozelebb. Egy masik repter itt van tolunk alig par kilometerre. Eleg furcsa, itt a kozelben mar ugy ertem, hogy egy oranyi autoutra van legalabb 4 repter amit mar lattam (a torinoi, a torinoi aeroklubbe, a racconigi, es egy kicsi itt tolunk par km-re, a Pegazus)

Penteken elmentunk egyet motorozni. Egy pozso franctuggyahanyas 250 kobcentis motra van Francesconak, biztositas lejarva, ugyhogy csak itt a kornyekbe forgolodtunk, de eleg gyorsan, mert mikor megneztem terkepen merre jartunk, kiderult, hogy felora alatt vagy 40 km-t mentunk... Szoval mondtam , egy csomot kirandultunk a vendegekkel, tobbek kozt egy olyan helyen is jartunk, ahol a Fiat elso szerelocsarnoka volt, 4 emeletes bazinagy epulet, font elkezdtek osszeszerelni a kocsikat, mire leert kesz volt es utana itt ment fol

ismet a tetore, ott vegeztek a teszteket. Most egy mall van benne, 8Galeri (ottogaleri) a neve, nagyon cucc-pucc, de az arak nem keleteuropainak valok, ha erted, mire gondolok...

De azert felprobaltunk egy japan gyorsetkezdet, hogy ne legyen problema, en rizses rakot ettem palcikaval, jo etvaggyal, es kivancsian. Egy kicsit tartottam tole, hogy lebogok, mert otthon eddig csak szalmapityokat ettem igy, de meglepo modon nagyon konnyen, gyorsan, es ugy tunik szakszeruen nyomtam a fejbe az etket, mert az olasz cimborak is megkertek, mutassam meg a fogastechnikat...

Itt uldogelve tunodtem el az eletnek nagyon erdekes voltarol, miszerint erdelyi magyarkent ulok egy olaszorszagi etteremben, japan kajat tolva orcaba, angolul beszelve. Erdekes, nem? Szova is tettem vendeglatoimnak, azota, mar egy csomoszor tovabb mondtak ismeroseiknek (bisztos teccett nekik:))

Na vegre elertem a mai naphoz. Francesco felesegenek rokonai latogattak idefele, tehat megint kirandultunk. De egesz nap. Ja elfelejtettem, hogy egy hete, miota itt vagyok, meg nem lattam a hegyeket, pedig egy orai autozassal az alpokban vagy. Nekirugaszkodtunk az Aosta volgyenek. Majdnem minden valamire valo dombon egy kastely van, a hegyek kezdenek kinoni a fenykepezogep latoszogebol, szoval nagyon szep hely.




Meglatogattuk az Issogne - i kastelyt, szep volt, de kozel sem olyan utos, mint a Racconigi, es dragabb is volt, 5 euroba kerult, mig a Racconigi csak 3 ba, itt a latogatas kb fel ora volt, Racconigiben tobb mint egy ora. Na mindegy, Verrès - ben ittunk egy kavet egy nagyon hangulatos kicsi helyen. Itt mar egyebkent tombol a legalabb ketnyelvuseg, minden ki van irva franciaul is , olaszul is. Halistennek egyiket sem ertem tokeletesen:)). De beszelnek angolul is,ugyhogy szivesen laknek ott.

Megyunk tovabb, a hegyek egyre gyonyorubbek,

mondom ez pont olyan, mint a Matterhorn, hat el kezd rohogni France, hogy igen-igen, Cervino, si, si. Hat igen a hires Matterhorn olaszul Cervino nevre hallgat. Jo bocsuletesen megnott, mert az o 4478 meterevel asszem Europa harmadik csucsa a Mont-Blanc (a taljanok Monte Bianco neven reklamozzak, mint sajat termeket...) es a Monte Rosa utan. Kozben mar haromnegyed negy (ejjel!!!), tul faradt vagyok, hogy utananezzek de ha erdekel te megteheted. Szoval megallunk az autoval, mondja a fonok hogy tud egy kicsi tavacskat, ahonnan jol latszik a taj.



Lago Blu nagyobb térképen való megjelenítése

Itt kell menni a tohoz ami 1981 meteren van

Tenyleg latszott. Olyan udo volt, mint a herbatea, s az eg tiszta salopetakek, ertottede, ahogy mondana egyik tanult termeszetjaro kollegam. Sokat nincs mit dumaljak, tenyleg lenyugozo, szoval meg kell nezni!

Na tenyleg faradt vagyok, egy csomo mindent meg szerettem volna irni, lehet, majd meg javitgatok, de nem biztos hogy lesz ido ra.
Tehat ezen a heten nem sokat dolgoztunk, egy csomo minden nem ugy van, mint eddigi informacioim alapjan gondoltam, kozel sem olyan a ceg helyzete, hogy pik-pakk letegyem a vizsgat es hupsz repulni. De aszondom, hogy ha holnap kene hazamenjek, akkor is egy qurvajomenet volt eddig, merthogy ha valaki ezelott ket hettel nekem aszongya, hogy ma a Matterhorn alatt suttetem a burhamat a nappal, hat kirohogtem volna, Pedig...